2014. április 22., kedd

Szemét ügy

Ma van a Föld napja.

Beszélgessünk a szemétről. A kukákról. A kötelező szemétdíjról.

Nektek mennyi szemetetek termelődik hetente?
Hányféle hulladékgyűjtő edényt használtok?
Mennyit fizettek érte?

Volt már olyan, hogy csak félig volt tele a kukád?
Volt már, hogy a főzés során keletkezett zöld hulladékot pont a csirkemelles műanyag tálca után hajítottad a kukába?

Gondoltál már rá, hogy a Föld viszonylag zárt térnek tekinthető és nem tudjuk úgy kidobni a szemetünket, hogy az ezen kívül legyen?

Volt már, hogy ételt dobtál ki?
Amikor valamit kidobunk, gondolj rá, hogy nincs "KI"


Tavaly, mikor beköltöztünk a Pitypangosportára megörököltünk egy nagy, 120 literes kukát is, heti egyszeri ürítéssel, és egy egészen magasnak tűnő szemétszállítási díjjal (4939 ft/negyedév). Mivel biztosak voltunk benne, hogy hosszú távon ennyi szemetet nem termelünk, első utunk a helyi hulladék gazdálkodóhoz vezetett. Tájékoztatást kértünk, milyen lehetőség van kisebb kukára, vagy ritkább ürítésre. Mivel a célunk egy idő után a nulla hulladék felé haladás, ez ésszerűnek tűnt. Számítottunk rá, hogy ha már hulladékgazdálkodók, akkor ők is azt a szempontot tartják legfontosabbnak, hogy a lakosság egy idő után alig termeljen hulladékot.

De kérdéseinkre folyamatos elutasítás volt a válasz. Ezt előbb nyugodt majd egyre fokozódó hangulatú beszélgetés követte a ügyfélszolgálat munkatársaival... Eljutottunk odáig, hogy a szokásos koptassuk le gyorsan az elégedetlen ügyfelet szerepből kezdtek komolyabban venni és áttértünk a jogszabályok mezejére.

Vonatkozó jogszabály:


A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 21. § (1) bekezdése értelmében „a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn.”

Az igazán érdekes viszont az AB véleménye a dologról:


Az Alkotmánybíróság 436/B/2003. AB határozata értelmében minden háztartásnál szükségszerűen keletkezik hulladék, melynek kötelező elszállítása során a szolgáltató részéről költségek merülnek fel akkor is, ha az edényzet üres, félig vagy teljesen van töltve, ezért nem sérül az arányosság követelménye


Tehát, ezek alapján két dolog merül fel:..hogy minden ember eredendően szemetel...
Vagy inkább nézzük a praktikus oldalát: ..hogy az ilyen rendeletek nélkül a hulladékkezelők éhen halnának, mivel pontosan azért tudnak fennmaradni, mivel kötelezik az embereket az igénybevételükre.

Szép.

Némi konfliktus után végre sikerült kompetens személlyel beszélni. A Remondis kft. ügyvezetőjével.
Aki előbb arról győzött meg, hogy minden ember eredendően szemetel.. vagy éppen égetik a gumit, műanyagot a kert végében...
Majd arról is, hogy a cég nem működne, ha nem lenne kötelező a szemétszállítás.

Sajnos igaza lehet, abban, hogy a többség nem tudja helyesen kezelni a hulladékot.. így érvelése jelenleg jogos. .
Csak akkor tudunk hitelesen kampányolni a kötelező szemétszállítás ellen, ha közel nullára csökkentjük a szemét termelésünket.

Megvan tehát a következő cél:
- Érjük el, hogy senki ne égessen műanyag/gumi hulladékot sem a kertben, sem a kazánban.
- Érjük el, hogy senki ne használjon műanyag zacskókat, csak a feltétlenül szükséges mennyiségben.
- Érjük el, hogy igyunk csapvizet és felejtsük el a műanyag palackos vizeket
- Érjük el, hogy szelektíven gyűjtsük a hulladékot

Hasznosítsuk újra a befőttes és italos üvegeket...
Használjuk gyújtósnak a papírhulladékot..
Komposztáljuk a keletkező szerves hulladékot..

Csak akkor kérhetjük hitelesen a díjak csökkentését, ha tömegként mutatjuk meg, hogy képesek vagyunk egyének szintjén is a hulladékkibocsájtás csökkentésére és a felelős kezelésére.

Kíváncsi vagy mi milyen módszereket alkalmazunk? A következő részben megmutatjuk.

Kövess minket a Facebookon!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szólj hozzá! Neked milyen tapasztalatod van a témában?